Ismertető

Hévíz, hévízi tó, a hévízi tündérrózsák

A legtöbb üdülőhelytől eltérően Hévíz minden évszakban várja vendégeit. A város szeretettel fogadja az idelátogatókat: könnyed sétára a tavat körbeölelő véderdő csábít, míg komolyabb túrára a páratlan Keszthelyi-hegység és a Balatoni dombság lankáin van lehetőség.

Kihagyhatatlan élmény a tó télen is meleg vizében ellazulva meleg párafüggönyön át szemlélni a behavazott tájat. A tó biológiai stabilitását a víz évek óta változatlan hőfoka igazolja, amely a leghidegebb téli napokban sem csökken 25-27 C alá. A Hévízi gyógytó egyedülálló természetvédelmi területen fekszik, ahol a tavat körbeölelő erdő szélvédettséget biztosít. A víz folyamatos párolgása tisztítja a levegőt, a fürdőzők számára por- és allergén-szegény környezetben való pihenést tesz lehetővé, így szolgálva a munkában megfáradt ember teljes testi és lelki felüdülését.

Egy kis történelem - Hévíz

Az ókori legenda szerint a Szent Szűz annak a keresztény dajkának könyörgő imádságára fakasztott forrást, aki egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi dombon ma is látható műemlék templom az Árpád-korban épült, egyedülállóan megőrizve e letűnt kor emlékét. A hévízi tó a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával közösen 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára.

A hévízi tó

A hévízi gyógytó vízének hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a többirányú vízáramlás, valamint a tó felett elterülő széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését. A forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad.

Amit a hévízi tündérrózsákról tudni illik

Az Európa szerte ritka, hazánk vizeiben is előforduló vízinövény levele kerek, ép szélű, virága általában egyszívű, hímje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, régebben a virágjával és magvával együtt szerelemgerjesztésre használták. Lovassy Sándor biológus, az 1898-ban alakult Balatoni Múzeum Egyesület elnöke - a Keszthelyi Tanintézet oktatója - 1898-ban kezdett kísérletezni az Indiából és Afrikából hozott lótuszok, más néven: tündérrózsák meghonosításával. Sikeres munkájának eredményeként néhány év elteltével egész Közép-Európában egyedül a Hévízi tóban virágoztak a szabadban a meleg vízi tündérrózsák, melyek közül a rózsaszínű, Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. Rokona a hazai fehér tündérrózsa és annak kisvirágú változata ősi növény a tóban. Ezek a növények napjainkban szigorúan védettek.

Egregy

Hévíz fürdőváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy, ahová szívesen sétálnak el a gyógyhelyen pihenő vendégek. A város központjától másfél kilométerre fekszik a falusias hangulatát megőrző, hosszú ideig önálló település. Területe már a római korban lakott volt, amit a ma is látható, késő császárkori sírlelet, az ún. "római sír" tanúsít (Kr. u. IV. század). A közelmúltban lezajlott ásatások igazi szenzációt eredményeztek. A régészek által feltárt területen ugyanis több mint hét évezred leletei kerültek elő, a középső neolitikumtól a IX. századig. A legjelentősebb közülük az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű, korridoros római villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett.

Egregy neve elsőként 1019-ben fordult elő, a zalavári bencés apátság alapítólevelében felsorolt és tizedfizetésre kötelezett falvak egyikeként, bár az oklevél eredetisége vitatott. A Hévíz nevét említő, 1328-as oklevélben "villa Egrug", azaz Egregy falu szerepel, s 1341-bõl való Árpád - kori templomának első megemlítése. Egregy neve a vízkedvelő égerfa szóból származik, mivel ezek a fák nagyobb számban fordultak elő a településen ma is átfolyó patak közelében. A török korban elpusztult falut a XVIII. században bevándorló német telepesek építették újjá, akik idővel teljesen elmagyarosodtak, s eredetüket csupán néhány gyakori családnév (például Fisli) őrizte meg. Egregyet 1773-ban német, 1796-ban már elegyes, még később pedig magyar faluként említették. A falu földbirtokosa a XVIII. század második felétől a keszthelyi Festetics - család volt.

Az 1848 - as jobbágyfelszabadítás után, a század második felében jellegzetesen kisparasztivá vált a falu társadalma. A lakosság életmódját az őstermelés, tehát a földművelés és az állattartás határozták meg, amelyet a szőlőművelés egészített ki, s ez utóbbinak a jelentősége egyre inkább növekedett. A falu életét befolyásoló tényezők közül a hévízi gyógyvízhez való közelségnek volt a legnagyobb jelentősége, hiszen ez a kedvező helyzet állandó piacot kínált a friss mezőgazdasági termékek számára, továbbá a fellendülő fürdőhely munkahelyet biztosított az egregyieknek is.

Másrészt viszont az egregyi táj szépsége vonzotta a fürdővendégeket, kirándulásra csábította őket, s ezzel kiegészítette a hévízi gyógykúrát. Vajda Ákos körjegyző már 1925-ben felvetette Hévízszentandrás és Egregy egyesítését, ami a terjeszkedéshez szükséges területet is biztosította volna a fürdőhely számára. A két község kapcsolata egyre szorosabbá vált, s az 1943-ban elrendelt egyesülés a háború után hamarosan megtörtént. Egregy hosszú történelmi múltra visszatekintő önállósága ezzel ugyan megszűnt, de az 1992. május 1-jétõl városi rangját elnyerő Hévíznek sajátos arculatú városrésze maradt.

Az egregyi templomot az üdülőhely gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi - hévízi dombhát keleti lejtőjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi.

A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett "csürlős sisak" fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád - kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számon tartott egregyi templomot az 1964 - 65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.