Hévíz, hévízi tó, a hévízi tündérrózsák, Egregy, hévízi ősz
Hévíz
A legtöbb üdülőhelytől eltérően Hévíz minden évszakban várja vendégeit. Tavasszal a virágba borult város fogadja az idelátogatókat: könnyed sétára a tavat körbeölelő véderdő csábít, míg komolyabb túrára a páratlan Keszthelyi-hegység és a Balatoni dombság lankáin van lehetőség. Nyáron strandolás, a Tófürdő területén megépült gyermekmedence és a színes nyári programok örvendeztetik a kikapcsolódásra vágyókat. Ősszel és télen a sajátos mikroklíma varázsolja egyedivé a várost.
Kihagyhatatlan élmény a tó télen is meleg vizében ellazulva meleg párafüggönyön át szemlélni a behavazott tájat. A tó biológiai stabilitását a víz évek óta változatlan hőfoka igazolja, amely a leghidegebb téli napokban sem csökken 25-27 C alá. A Hévízi gyógytó egyedülálló természetvédelmi területen fekszik, ahol a tavat körbeölelő erdő szélvédettséget biztosít. A víz folyamatos párolgása tisztítja a levegőt, a fürdőzők számára por- és allergén-szegény környezetben való pihenést tesz lehetővé, így szolgálva a munkában megfáradt ember teljes testi és lelki felüdülését.
Egy kis történelem - Hévíz
Az ókori legenda szerint a Szent Szűz annak a keresztény dajkának könyörgő imádságára fakasztott forrást, aki egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.
A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi dombon ma is látható műemlék templom az Árpád-korban épült, egyedülállóan megőrizve e letűnt kor emlékét. A hévízi tó a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával közösen 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára.
A hévízi tó
A hévízi gyógytó vízének hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és melegforrásvizek keveredésének eredménye. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a többirányú vízáramlás, valamint a tó felett elterülő széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését. A forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad.
Amit a hévízi tündérrózsákról tudni illik
Az Európa szerte ritka, hazánk vizeiben is előforduló vízinövény levele kerek, épszélű, virága általában egyszívű, hímje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, régebben a virágjával és magvával együtt szerelemgerjesztésre használták. Lovassy Sándor biológus, az 1898-ban alakult Balatoni Múzeum Egyesület elnöke - a Keszthelyi Tanintézet oktatója - 1898-ban kezdett kísérletezni az Indiából és Afrikából hozott lótuszok, más néven: tündérrózsák meghonosításával. Sikeres munkájának eredményeként néhány év elteltével egész Közép-Európában egyedül a Hévízi tóban virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák, melyek közül a rózsaszínű, Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. Rokona a hazai fehér tündérrózsa és annak kisvirágú változata ősi növény a tóban. Ezek a növények napjainkban szigorúan védettek.
Egregy
Hévíz fürdőváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy, ahová szívesen sétálnak el a gyógyhelyen pihenő vendégek. A város központjától másfél kilométerre fekszik a falusias hangulatát megõrzõ, hosszú ideig önálló település. Területe már a római korban lakott volt, amit a ma is látható, késõ császárkori sírlelet, az ún. "római sír" tanusít (Kr. u. IV. század). A közelmúltban lezajlott ásatások igazi szenzációt eredményeztek. A régészek által feltárt területen ugyanis több mint hét évezred leletei kerültek elõ, a középsõ neolitikumtól a IX. századig. A legjelentõsebb közülük az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületû, korridoros római villa, amely központi fûtéssel is rendelkezett.
Egregy neve elsõként 1019-ben fordult elõ, a zalavári bencés apátság alapítólevelében felsorolt és tizedfizetésre kötelezett falvak egyikeként, bár az oklevél eredetisége vitatott. A Hévíz nevét említõ, 1328 - as oklevélben "villa Egrug", azaz Egregy falu szerepel, s 1341 - bõl való Árpád - kori templomának elsõ megemlítése. Egregy neve a vízkedvelõ égerfa szóból származik, mivel ezek a fák nagyobb számban fordultak elõ a településen ma is átfolyó patak közelében. A török korban elpusztult falut a XVIII. században bevándorló német telepesek építették újjá, akik idõvel teljesen elmagyarosodtak, s eredetüket csupán néhány gyakori családnév ( például Fisli ) õrizte meg. Egregyet 1773- ban német, 1796 - ban már elegyes, még késõbb pedig magyar faluként említették. A falu földbirtokosa a XVIII. század második felétõl a keszthelyi Festetics - család volt.
Az 1848 - as jobbágyfelszabadítás után, a század második felében jellegzetesen kisparasztivá vált a falu társadalma. A lakosság életmódját az õstermelés, tehát a földmûvelés és az állattartás határozták meg, amelyet a szőlőművelés egészített ki, s ez utóbbinak a jelentõsége egyre inkább növekedett. A falu életét befolyásoló tényezõk közül a hévízi gyógyvízhez való közelségnek volt a legnagyobb jelentõsége, hiszen ez a kedvezõ helyzet állandó piacot kínált a friss mezõgazdasági termékek számára, továbbá a fellendülõ fürdőhely munkahelyet biztosított az egregyieknek is.
Másrészt viszont az egregyi táj szépsége vonzotta a fürdővendégeket, kirándulásra csábította õket, s ezzel kiegészítette a hévízi gyógykúrát. Vajda Ákos körjegyzõ már 1925 - ben felvetette Hévízszentandrás és Egregy egyesítését, ami a terjeszkedéshez szükséges területet is biztosította volna a fürdőhely számára. A két község kapcsolata egyre szorosabbá vált, s az 1943 - ban elrendelt egyesülés a háború után hamarosan megtörtént. Egregy hosszú történelmi múltra visszatekintõ önállósága ezzel ugyan megszûnt, de az 1992. május 1 -jétõl városi rangját elnyerõ Hévíznek sajátos arculatú városrésze maradt.
Az egregyi templomot az üdülőhely gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi - hévízi dombhát keleti lejtõjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az elsõ pillantásra feltûnõen szép arányaival, nemes egyszerûségével, a pannon tájba való harmónikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerû, hosszú idõre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Építésének ideje nem ismeretes, elsõ, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés idõpontját a XIII. század második negyedébe helyezi.
A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhetõ pannon homokkõbõl készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésû, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom mûvészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögû, úgynevezett "csürlõs sisak" fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731 - ben történt, s késõbb többször is renoválták. Az Árpád - kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb mûemlékként számontartott egregyi templomot az 1964 - 65 - ös renoválást követõen korhû berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.
